Az infrapanel fűtés előnyei
Az infrapanelekről sok jót hallani manapság, de néha az az érzésünk, a reklámanyagok időnként túlzásba esnek. Az nagyon vonzó, ahogy a hagyományos fűtési módszerekhez képest hatékonyabbnak, tisztábbnak írják le az infrafűtést, sokszor a napsugárzáshoz hasonlítják a működését. Amikor az egészségre gyakorolt jótékony hatásáról, méregtelenítésről és vérnyomáscsökkentésről olvasunk, még a legnaivabb vásárlóban is felmerül a kétely, hogy infraszauna reklám keveredett egyes marketing brossúrák érvei közé. Azért ne öntsük ki a gyereket a fürdővízzel, gondoljuk végig milyen alkalmazásokban hasznos és előnyös az infrapanel és hol húzódnak az infrafűtés alkalmazásának korlátai.
Kétféle hőátadási módot alkalmazhatunk a fűtési rendszerekben: a hőáramlást és a hősugárzást.
Alapvetően hőáramlásra tervezik a radiátorokat, kályhákat, amelyek a helyiség levegőjét melegítik fel. A hideg levegő a fűtőtesthez áramlik, ahol felmelegszik. A meleg levegő felfelé áramlik és a helyére újabb hideg levegő érkezik, ezáltal beindul a levegő keringése a helyiségben.
A hősugárzók a környezetükben levő tárgyak felületét, illetve a közelben tartózkodó személyeket közvetlenül melegítik. A hősugárzó közvetlenül nem melegíti fel a levegőt, jelentős légáramlást nem indít be a helyiségben. Aki a szálló porra érzékeny, annak ez egy fontos szempont.
Itt érdemes megállni és összehasonlítani a kétféle fűtési módot. Ha télen a néhány napra magára hagyott és kihűlt lakást fel akarjuk fűteni, a hagyományos hőáramlásos fűtésnél órákig kell várni arra, hogy a levegő elfogadható hőmérsékletre melegedjen. Ezzel szemben a hősugárzó bekapcsolásakor azonnal érezzük a meleget, igaz csak addig, amíg a hősugárzó közelében vagyunk. Tehát az azonnali melegérzet a hősugárzás egyik előnye.
Eddig szándékosan csak hősugárzóról beszéltem, nem téve különbséget a hagyományos izzószálas hűsugárzó és az infrapanel között. Az infrapaneleknél ki szokták emelni, hogy 10 mm körüli hullámhosszú infrasugarakat bocsát ki, szemben az izzószálas hősugárzók által kibocsátott rövidebb, 1-2 mm-es sugárzással. Mi ebben az igazság?
Minden, a környezeténél melegebb test hőt sugároz ki magából. A sugárzott hő teljesítménye (az egy másodperc alatt kisugárzott hőenergia) a test hőmérsékletétől és a sugárzó felület nagyságától függ. Minél melegebb a test és minél nagyobb a felülete, annál több hőt fog leadni. A hőmérséklettel nem csak a sugárzott teljesítmény változik, hanem a hősugárzás hullámhossz szerinti eloszlása is. A hőmérséklet emelkedésével a sugárzás a rövidebb hullámhosszak felé tolódik el. Az alábbi ábra egy 72 dm2 (1,2´0,6 m) felületű, 80 °C-os infrapanel és egy 1,6 dm2 felületű, 600 °C hőmérsékletű hősugárzó teljesítményeloszlását mutatja a hullámhossz függvényében. A sugárzott teljesítmény, ami a görbék alatti területnek felel meg, mindkét sugárzóra ugyanaz, de a magasabb hőmérsékletű hősugárzó spektruma balra, a rövidebb hullámhosszak felé tolódott el. Tehát az infrasugárzás hullámhosszában valóban jelentős különbség van, de nem látom az okát, hogy ez jelentős különbséget okozna a hőérzetünkben, ha zakóban ülök az irodai asztalnál.
Sokkal fontosabb, hogy az infrapanel felülete jóval nagyobb az izzószálas hősugárzóénál, ezért a térbe egyenletesebben sugározza a hőt, mint a hősugárzó. Ha egy kicsit elmozdulunk a szobában, nem érzünk változást, míg a hősugárzónál lehet, hogy a tarkónk már nagyon meleg, de a kezünk fázik. Egy világítási analógiával élve, az infrapanel olyan, mint egy nagyfelületű, világítótest, amely egyenletesen bevilágítja a szobát, míg a hősugárzót egy olyan reflektorhoz hasonlíthatjuk, amely a falra egy fókuszált nyalábot vetít, de a sarokban már sötét van.
A leadott teljesítmény szempontjából a panel sugárzó felületének mérete nagyon fontos. A felületet nem csak a panel szélességével és magasságával lehet növelni, hanem a felület érdesítésével is. A finom kerámiaszemcséket tartalmazó infrapanelek ezért nagyobb teljesítményt adhatnak le a sima felületű társaikhoz képest. Persze a sima felületnek is van előnye: a fürdőszobában, vagy bármilyen más helyen, ahol gyakran szeretnénk tisztítani a fűtőfelületet, a sima üveg előnyei kerülnek előtérbe.
Az sem egy utolsó szempont, hogy a jóval 100 °C alatti hőmérsékleten működő infrapanel sokkal kevésbé tűzveszélyes, mint a magas hőmérsékletű hősugárzó, kicsi a valószínűsége, hogy valamilyen balesetet idéz elő. Az esztétikus, falba simuló kivitel pedig kifejezett előny. Az izzószálas hősugárzóval semmi gond, ha egy raktárhelyiségben működik, de nem túl elegáns a főnök asztala fölött. Infrapanelt viszont egy igényesen berendezett irodába is telepíthetünk. A színezett infrapanel egy modern stílusú épület belső terének dekoratív eleme lehet. Kaphatók olyan infrapanelek is, amelyek fűtőfelületére hőálló festékkel képet nyomtattak. Itt már a látvány az elsődleges és a fűtés hatékonysága másodlagos szempont.
Vannak olyan tájékoztató anyagok, amelyek azt sugallják, hogy az infrapanel fűtés kevesebb energiát igényel, mint a hőáramlásos fűtési módszer. Itt óvatosnak kell lenni: az energiamegtakarítás abból jöhet, hogy a szobában a levegő hőmérséklete mondjuk csak 16-18 °C és az infrapanelt rásegítő fűtésként vetem be. Egy helyiséget, amelyben rövid ideig tartózkodunk, nem célszerű egész nap 22 °C-ra fűteni.
Egy 16-18 fokos levegőjű szobában, egy jól elhelyezett infrapanel közelében teljes lehet a komfort érzetünk és jelentős energiát takaríthatunk meg.
Összefoglalva: az infrapanelek kiválóan alkalmasak kiegészítő fűtésként. Könnyen és gyorsan telepíthetők, a termosztátról vezérelt fűtési rendszerbe beilleszthetők és bekapcsolás után azonnal érezzük a kellemes meleget.
(bla)